Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. szeptember 7.

Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./

1994. november 2.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

2000. szeptember 9.

A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2002. július 10.

Rigába, Lettország fővárosába indult júl. 6-án az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ Szarkaláb Néptáncegyüttese, ahol a Submalinas Néptáncfesztiválon vesz részt. A kolozsvári néptáncosok útközben a felvidéki Zselíz és Királyhelmec, valamint Krakkó vendégei is lesznek. Az együttes útját a Heltai Alapítvány szervezi. /Erdélyi magyar néptánc a Baltikumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2002. augusztus 3.

Július 19-én érkezett haza a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes tizenkét napos baltikumi turnéjáról, ahol a lettországi "V. Sudmalinas" Nemzetközi Néptánctalálkozón vett részt, az erdélyi magyar népi kultúrát képviselve. A hazafelé tartó úton Felvidéken is megálltak, ahol a zselízi Kincső Néptáncegyüttes, valamint a királyhelmeci Művelődési Ház meghívásának tettek eleget. A Szarkaláb néptáncegyüttes 1995 novemberében alakult. A mostani csapat volt és jelenlegi apáczais diákokból áll, sokan egyetemisták. /Köllő Katalin: A Szarkaláb és a baltikumi népek Kapcsolatok az erdélyi népi kultúra segítségével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2009. június 13.

Hol kezdődik a Székelyföld? Dunaszerdahelyen éppen olyan éneklő méltósággal ejtik a magánhangzókat, mint Gyergyócsomafalván vagy Kézdiszentléleken. A Pozsony melletti Egyházgelle lakói kijelentik, hogy ők bizony székelyek. Az öröm és vigalom helyét nyomban fölváltotta a szakmai érdeklődés. Révkomáromi történészek megerősítették, hogy a hat székely nem egyikének, az Adorján-nemnek Posony-ági székelyei nevezték el Csallónak a Duna-ágak közé szorult kis vidéket, Csallóközt. Burgenlandban, a Lajta mellett ma is székely mezőn kaszálnak, székely kútból isznak, ha megszomjaznak, a kocsmai pálinka neve is „székely lé”! Tréfásan „szekler” a szekér neve. A magyarországi Vas megyében a falusi építkezések hasonlítanak a sóvidéki vagy Nyikó menti falu épületeihez. Révkomáromban, a Duna Múzeumban állították ki azokat a késő avar kori leleteket, amelyeket a nyolcvanas évek végén tártak föl a Hajógyár területén. Trugly Sándor régész múzeumőr mondotta, hogy a kincseken látható gazdag mintatár minden darabja és mintája föllelhető a faragott székely kapukon: a tulipán, a rózsaszirom, a palmetta és az életfa kacskaringós indája. Akkor, hol kezdődik a székelyek földje? Balási Gábor A székelyek nyomában című, romantikával átitatott szép könyvében gyakorlatilag László Gyula kettős honfoglalásának elméletét támasztja alá. Hol végződik tehát a Székelyföld? Nem Székelykocsárdnál és nem Földvárnál, Nem Gyimesbükknél vagy Berecknél, annyi bizonyos. De Focsani-nál éppúgy, mint Pozsonynál, Bécsnél, Varsónál, Királyhelmecnél. Ez utóbbi bodrogközi kisváros lakói mind a mai napig büszkén állítják, hogy ők azon székelyek leszármazottai. A Székelyföld tehát ott kezdődik, ahol a magyar történelem! Székelyek nyomaira lehet bukkanni az Őrségben, Zalában, Tolnában, Békésben, Szolnokban, Szabolcsban, Bácskában, Muraközben és mindenütt, ahol magyarok élnek! /Bereczki Károly: Hol kezdődik a Székelyföld? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2009. október 12.

Búcsot és Királyhelmecet követően Ipolynyék a harmadik felvidéki község, ahol a mártír sorsú felvidéki hős, Esterházy János tiszteletére emlékművet avattak. Ipolynyéken a helyi kultúrház előtti udvarban leplezték le Oláh Szilveszter szobrászművész impozáns alkotását. Az Esterházy kiállítást Kalita Gábor, a Pozsonyi Magyar Galéria kurátora nyitotta meg. Következett az emlékülés, melyen olyan szaktekintélyek szólaltak fel, mint Molnár Imre történész, az Esreházy János című könyv szerzője, Simon Attila egyetemi tanár vagy Martényi Árpád, az Esterházy Emlékbizottság elnöke. Nem csak Szlovákiából, hanem Lengyelországból és Magyarországról is érkeztek támogatások a szoborra. Mint ismeretes, a Bécsi döntés után Esterházy Szlovákiában maradt, és az Egyesült Magyar Párt elnökeként a szlovák parlamentben egyedüli volt, aki nem volt hajlandó megszavazni a zsidók üldözéséről határozó törvényt. A háború után börtönbe került, és 1957-ben ott is hunyt el. A második világháborúban zsidók, csehet, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, mégis a mai napig háborús bűnösként kezelik Szlovákiában és Csehországban egyaránt. /Ipolynyéken szobrot emeltek Esterházy Jánosnak = Felvidék. ma, okt. 12./ Emlékeztető: Búcson avatták az első Esterházy-emlékművet. A Komáromi járásban lévő községben felavatták az Esterházy emlékparkot, benne a hányatott sorsú felvidéki politikus emlékművével, melyet Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotott. Szabad Újság (Pozsony), 2005. jún. 1./ A második Esterházy-szobrot, ifj. Szabó István szobrászművész mellszobrát Szlovákiában Királyhelmecen avatták, 2007. december 2-án. Megjelent Lezsák Sándor, a magyar parlament alelnöke, eljöttek a magyarországi Rákóczi Szövetség képviselői és Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament képviselője is. /Csáky Pál: Esterházy Jánost rehabilitálni kell! = Mkp. sk/cikkek, 2007. dec. 2./

2009. november 7.

Csapó László királyhelmeci (Szlovákia) képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A csempealapra nyomtatott absztrakt formákat színviláguk teszi egyénivé. A tárlat a határon túli magyar képzőművészeket támogató program keretében jött létre. /(a. l): Színes csempék sorakozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998